hero
Belépési bónusszal csábítják a munkáltatók az új munkaerőt
Újfajta toborzási módszerrel keresik a magyar cégek az új munkavállalókat: a belépési bónusz tipikusnak még nem mondható, de egyre ismertebb ösztönző eszköz. Ez azt jelenti, hogy belépéskor, vagy a próbaidő végén egy látható összeget kap a munkavállaló a fizetésén kívül. Ennek összege rendkívül változó, nyilván függ a végzettségtől, és hogy hiányszakmáról van-e szó, de 30 ezer forinttól akár másfél millió forintnyi juttatást is jelenthet. Sőt, külföldön az is egyre elterjedtebbé válik főként az IT-szektorban, hogy már az interjún való részvételt is honorálják, függetlenül annak eredményétől.

Jelenleg az ország minden régiójában és szinte minden üzleti, gazdasági szegmensében újra munkaerőhiány van. Kiemelkednek a szakmunkát igénylő pozíciók, ezen belül is például a vendéglátás és idegenforgalom területén, illetve a gyártási szektorban a legégetőbb a helyzet. A magyar cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy magukhoz csábítsák a szakembereket, ezért teljesen újfajta juttatási csomagokat ajánlanak fel leendő dolgozóiknak, mint amilyen az extra fizetett szabadnapok, a távmunka lehetősége, a rugalmas munkaidőbeosztás és a belépési bónuszok.

Az álláshirdetéseket böngészve, egyre gyakrabban futhatunk bele különböző összegű bónuszokba: 30 ezer forinttól akár a másfélmilliós összegig is, melyet a próbaidő letelte után kapnak meg az új alkalmazottak, nyilván hogy ne csak megszerezzék, de meg is tudják tartani őket a cégek minél tovább.

El se megy az interjúra, vagy munkába sem áll

Egy friss felmérésben a Profession.hu álláskereső portál 350 céget kérdezett meg és kiderült, hogy a válaszadók 44 százalékánál jelentős probléma, hogy a munkavállaló végül nem jelenik meg az állásinterjún. 32 százalék jelezte, hogy az állást elnyert jelöltek végül nem állnak munkába, visszamondják a lehetőséget, 23 százalékuk pedig tapasztalta már, hogy a felvettek nagyon hamar, már a próbaidő alatt otthagyják az új munkahelyüket. Ezek a magas arányok kihívás elé állítják a toborzással foglalkozó szakembereket és a vállalatokat.

A folyamat hatékonyságán lehet javítani például a cég vonzóvá tételével, az onboarding folyamat fejlesztésével, javításával, a meglévő munkavállalókra való odafigyeléssel, a bérek fejlesztésével, bónuszokkal, anyagi és tárgybéli juttatásokkal.

 — áll az álláskereső oldal Pénzcentrumhoz eljuttatott válaszában. A belépési bónuszok esetében a pénzbeli juttatás a legnépszerűbb, de előfordulnak ennek különböző tárgyi formái is, pl. a laptop, telefon, amit a jelölt megtarthat.

Rövid táv, hosszú táv

Az új jelöltek felvételének anyagi juttatásokkal való támogatása eredményes lehet, azonban hosszabb távon a megtartásukhoz elengedhetetlen a kötődés, lojalitás kialakítása a cég felé. Ehhez olyan emberi tényezők figyelembevételére van szükség, amelyek túlmutatnak az anyagi dimenzión és egyéb módon biztosítják a munkavállaló jóllétét. Ilyenek lehetnek például a munka-magánélet egyensúlyának optimalizálása, a home office munkavégzés lehetősége, a továbbképzések lehetőségének biztosítása, a kollégák mentális és fizikai jóllétének biztosítására szervezett programok bevezetése.

Átlag 150 ezer

"Igen, jellemző most a belépési bónusz - ha nem is népszerű toborzási forma - de egy szükséges plusz. Mindent meg kell próbálniuk a cégeknek, hogy hatékonyan tudjanak toborozni" – erősített meg a Pénzcentrumnak Lukács Beáta, a Simple Job vezetője is. Az elmúlt években arra kellett törekedniük a toborzóknak, hogy minél hatékonyabban tudjanak gyorsan szűrni a rengeteg jelentkező közt, most arra kell, hogy egyáltalán érkezzen jelentkezés. A SimpleJob oldalára feltöltött álláshirdetéseknél

átlagban 150 ezer forint a belépési bónusz összege, amit a próbaidő lejárta után kapnak meg, de jellemző a plusz egy havi nettó bér összege is. Ez is mutatja, hogy milyen aggasztó a helyzet.

Lukács Beáta véleménye szerint, ez a megoldás hatékony lehet, hiszen a pénz mindig motiváló. Ám hosszú távon a munkaerő megtartása ennél azért összetettebb feladat, így inkább akkor jó megoldás a belépési bónusz, ha sürgősen kell a munkaerő, nagyobb számban.

Oldalunkon azt is tapasztaljuk, hogy azokra a hirdetésekre, amelyek kreatívabban vannak szövegezve és kitűnnek a többi közül, jelentősen több jelentkezés érkezik. A legtöbb keresés és a legtöbb jelentkezés még mindig a home office-ban végezhető álláshirdetésekre érkezik. Ez is egy újabb toborzási/megtartási forma, persze csak, ha a cég meg tudja engedni. Egyértelműen látszik, hogy ez maradni is fog.

Belépési vagy csatlakozási bónusz?

KSH adataiból tudjuk, hogy a tavalyi év harmadik negyedében 80 843 szabad álláshely volt Magyarországon, ebből 55 ezer a versenyszférában. 

Mint ahogy az a grafikonon is látszik, az ipari, az egészségügyi és az adminisztratív szektorban a legnehezebb a helyzet. Kíváncsiak voltunk nem csak a hirdetők, hanem a munkát kínálók oldalára is. Mint kiderült, viszonylag új keletű, de annál népszerűbb juttatási formáról van szó.

Viszonylag új fogalom a belépési bónusz. Ez a juttatás a szűkülő munkaerőpiaci kínálat miatt egyre gyakoribb juttatási formává válik, azonban az elmúlt 2 évben - ahogy a toborzási kihívások és a költségek is nőttek - változott a jellege, sok cégnél például a korábbi „hűségbónuszt” váltotta fel. A hűségbónuszt jellemzően a próbaidő letelte után adja a cég, számos helyen a 6. vagy 12. ledolgozott hónaptól. Ezzel szemben a belépési bónuszt már a belépés után, az orientációs időszak alatt megkaphatja a munkavállaló.

 - mondta el a Pénzcentrumnak Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Hozzátette, fizikai munkakörben dolgozóknál az úgynevezett. „csatlakozási bónusz” átlagosan bruttó 30 000 - 60 000 forint egyszeri juttatást jelent, amit jellemzően a 3-5. ledolgozott nap után kap kézhez a dolgozó. A hűségbónusz többnyire egy nagyobb összeg (átlagosan bruttó 90 000-150 000 forint) és általában több részletben utalják ki a dolgozóknak.

A csatlakozási és a belépési bónusz fogalma a mindennapokban sokszor összemosódik, gyakran ugyanazt értik a két kifejezés alatt. Hivatalosan a csatlakozási bónusz az a juttatás, mely a munkavállaló csatlakozását követően azonnal kifizetésre kerül, míg a belépési bónuszt az orientációt követően akár több részletben fizetik.

Külföldön az is egyre elterjedtebbé válik - főként az IT-szektorban -, hogy már az interjún való részvételt is honorálják, függetlenül annak eredményétől.

Szellemi területen az úgynevezett „belső ajánlási bónusz” fogalma a legelterjedtebb. A cégnél dolgozó munkavállalónak lehetősége van a nyitott pozíciókra a HR osztály felé ajánlást, javaslatot tenni például ismeretségi köréből. Az ajánlást adó munkavállalót a pozíció szintjétől, sajátosságaitól, és a szektortól függően átlagosan bruttó 90 000-250 000 forint között honorálja a cég. Az összeg kifizetését a legtöbb helyen ahhoz kötik, hogy az ajánlott dolgozó kitöltse a próbaidőt.

Szezonálisan érkezhet

A belépési bónusz tipikusnak nem mondható, de számos partnerünknél ismert ösztönző eszköz - tudtuk meg Nógrádi Józseftől, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatójától. Az ő tapasztalataik szerint értéke fizikai munkakörök esetében általában bruttó 50-100 ezer forint között mozog. Megtudtuk azt is, hogy számos esetben nem állandóan, csupán szezonálisan alkalmazzák, amikor kevesebb a jelentkező például a nyári időszakban, vagy év elején.

A belépési bónusz kifizetését nem feltétlenül egy összegben, hanem több részletben intézik, így akár 3-6 hónapra is elosztják, és bizonyos feltételekhez kötik. Ezek közül a legfontosabb értelemszerűen a folyamatos alkalmazásban állás, hiszen így kiszűrhetők azok a munkavállalók, akik csak a bónusz megszerzése érdekében, rövid időre kötelezik el magukat. Emiatt előfordul az is, hogy a belépési bónusz teljes összegét a próbaidő végéig visszatartják. A Trenkwalder praxisában egyébként az is előfordul, hogy az alkalmazó cég belépési bónuszát a kölcsönző cég is kiegészíti egy kisebb egyszeri összeggel.

Egyes térségekben a belépési bónusz helyett a próbaidő alatti és utáni bér különbségét tartják megfelelő ösztönző eszköznek. Másutt, például Budapesten is az ajánlási bónuszt tartják hatékony toborzási eszköznek: ilyenkor a már a cégnél dolgozó munkatárs – hiteles referenciát képviselve – „hozza” az új alkalmazottat és kap a sikeres alkalmazás után egyszeri bérkiegészítést. A szellemi munkavállalók körében inkább csak speciális munkakörök betöltésekor, tehetséges vagy speciális tudással (például ritka nyelv ismeretével) rendelkező munkaerő bevonzására alkalmazzák, mértéke itt az 1-3 havi kezdő alapbér szintje lehet, de egyedi megoldásokkal ez akár tovább is nőhet. Sok esetben ez a belépési (vagy aláírási) bónusz pótolja az előző munkahelyen elvesztett bónuszt, vagy éppen a határozott idejű szerződésből való kilépés miatt elszenvedett veszteséget is - tudtuk meg Nógrádi Józseftől.

A cikk eredetileg a HRCENTRUM-on jelent meg.