hero
Igen szűk álláskeresői rétegből válogathatnak jelenleg a munkaadók
Ma Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma a KSH év eleji adatai alapján nagyjából 300 ezer fő, ami a teljes lakosságnak csupán a 3 százaléka. Ez a szám meglehetősen alacsony és ez folyamatosan csökken. A foglalkoztatottak száma magasan van, ugyanakkor a felvevő piac igénye nagy. A gazdaság fellendülésben van, hiszen sok vállalkozás arról számol be, hogy több a megrendelésük, több a beruházásuk, ami automatikusan magával hozott egy nagyobb mennyiségű munkaerőigényt.

Ilyenkor a legfőbb kérdés mindig az, hogy honnan és hogyan tudnak majd felvenni új munkatársat a cégek. Erről a témáról, és a munkaerőpiac jelenlegi állásáról beszélt Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa.

„Egy ilyen piaci helyzetben két lehetőségük van a cégeknek. Vagy megcélozzák azt a réteget, akik éppen valamilyen oknál fogva mégis váltani akarnak, vagy pedig előtérbe kerül a fejvadászat, vagyis az, hogy célzottan hoznak el szakembereket más cégektől, ami ugye etikai kérdéseket vet fel. Az jól látható, hogy leginkább a cégek között van mozgásban a munkaerő, hiszen az álláskeresők nagy része ki sem kerül a munkaerő-piacra. Ha az egyik cégtől elhoznak egy ilyen embert és egy másik helyen betölt egy állást, az előző helyén egy vákuum keletkezik. Mit tud csinálni az a cég, amelyiktől elvándorolt a munkaerő? Felad egy hirdetést, vagy megszólít embereket és másoktól hozza el őket. Ez egy ördögi kör” – részletezte Nemes-Nagy Szilvia.

Tehát van itt egy ellentmondásos helyzet, ugyanis a gazdaság fellendülésben van, emiatt folyamatosan nő a foglalkoztatási igény, ugyan akkor az álláskeresők száma csökken, ami azt eredményezi, hogy jóval szűkebb rétegből kell kielégíteni a megnövekedett létszámigényeket. Így a cégek vagy egymástól hozzák el a munkaerőt, vagy versenyeznek azért a kevés munkavállalóért, akik éppen keresésben vannak.

És ez a verseny mára már egészen odáig fajult, hogy sokszor egymásra licitálnak a cégek a munkabérben. Ez viszont hihetetlen módon rontja a munkaerő-piacot, hiszen létrehozunk egy olyan munkavállalói réteget, akik folyton alkudozni fognak a bérrel kapcsolatban és oda mennek dolgozni, ahol többet fizetnek.

Én azt gondolom, hogy bármelyik vezető szívesen odaadja azt a bért a dolgozóinak, amit azok kitermelnek. Vannak ma már vállalkozások, akik azt mondják, hogy ők nem mennek bele az alkudozásba, és őszintén szólva ez a magatartás lenne hosszútávon kifizetődő, mert másképp elrontjuk a piacot. Kérdem én, hogy az a munkavállaló, aki azt tapasztalja már a felvétel során, hogy lehet követelése, az hogyan fog később hozzáállni a munkához vagy egy-egy feladathoz? És hányszor fogja utána megcsinálni velünk azt, hogy ha nem emelünk fizetést, akkor elmegy? Legyünk őszinték, a pénzen vett hűség, az pénzen vett hűség. És ezek a munkavállalók nem a bajtársaink lesznek, hanem inkább a zsoldosaink. Hiszen nincs valódi elköteleződés.” – fejtette ki a Performia ügyvezetője.

Mindemellett az idei évi minimálbér és bérminimum növekedése is plusz terheket rótt a vállalatokra. És ezeknek a plusz költségeknek a kitermelése bizonyos méretű vállalkozásoknak nagyon komoly terhet jelent. Mindezekhez még tegyük hozzá az alapanyagok és szállítási költségek növekedését, és összességében olyan mértékű plusz anyagi terhet kapunk, ami egy bizonyos méret alatt ellehetetleníti a cégeket a munkaerő-piaci versenyben.

A fizetés mellett megjelent egy másik fontos tényező is, mint elvárás a munkavállalók részéről, ez pedig a home office. Soha nem látott igények vannak rá. De nézzük, hogy mi a véleménye erről Nemes-Nagy Szilviának:

„Mint intézmény, nem tartom a home office-t rossz dolognak, de amit fenntartással fogadok, hogy ez bárkinek és bármilyen pozícióban jól tud működni. Ha egy kismamának vagy éppen egy munkahelyétől távol élőnek ez a lehetősége arra, hogy dolgozzon és pénzt keressen, vagy egy mozgásában korlátozott ember így tudja megoldani, hogy boldoguljon, akkor ez egy nagyon jó dolog. De ha megnézzük a tapasztalatokat, egyértelműen látszik, hogy nem mindenkinek való a home office. Hosszútávon rontja az emberek hangulatát, hozzáállását és eredményességét, arról nem is beszélve, hogy a vezetőknek óriási energiát kell beletenniük abba, hogy kontrollálják a távol dolgozókat. Ez még akkor is igaz, ha napi szinten vannak Zoom-meetingek és folyamatosan tudnak egymással chat-elni a munkatársak. Tehát csak nagyon kis számú munkavállaló az, aki tényleg tud hosszútávon hatékony lenni, ha otthonról dolgozik. Most a hosszútávról beszélek. És ma már a Home office alku tárgya a jelölteknél. Mennyi a fizetés, és lehet-e otthonról dolgozni. Nagyon gyakran találkozunk ezzel a feltétellel. Én úgy gondolom, hogy meg kell hagyni ezt a rugalmasságot a cégeknek, de előre lefektetett szabályokkal és úgy, hogy a távolból is rendesen kontrollálható legyen a munkavégzés. Abban az esetben, ha valaki egy hatékonyan termelő, etikus és összetartó csapatot akar építeni, nem javaslom a Home office általános alkalmazását.” – fejtette ki a személyzetkezelési szakértő.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha egy vállalat nem tud magasabb béreket adni, mint a versenytársai, illetve nem tudja a munkakör jellege miatt biztosítani a home office-t, akkor hogyan tudja mégis magához vonzani a jelölteket. Ehhez érdemes megfigyelni azokat a cégeket, akiknek nincs gondjuk azzal, hogy megtalálják a jó embereket. Amit csak nagyon kevesen használnak, és inkább csak a nagy vállalatokra, vagy multinacionális vállalatokra jellemző, pedig nagyon hatékony eszköz lenne a kisebb vállalkozásoknál is, az a munkáltatói brand építése.

„Egész egyszerűen egy nagyon jó hírnevet kell csinálni a cégnek, mint munkahely. Ugye az teljesen természetes mindenki számára, hogy reklámozza a céget, meg reklámozza a termékét, de azt csak nagyon kevesen csinálják, hogy egy jó munkáltatói brandet és egy elfogadottságot építenek a cégnek, mint munkahelynek. Ennek az egyik oka az, hogy nagyon kevés figyelmet fordítanak arra, hogy ténylegesen olyan munkahely legyenek, ahova az emberek akarnak tartozni. Hogy tényleg egy élmény legyen a munkavállalónak az adott cégnél dolgozni. De mitől lesz az? Számtalan eszköze van egy cégnek ehhez, én csak néhány tényezőt említenék meg. Mennyire ismertetjük, és mennyire tartjuk folyamatosan szem előtt a célokat? Milyen a vezetői kultúra a cégben? Vezetők vagy főnökök vannak? Ez nagyon nem mindegy. Mennyi törődést, gondoskodást kap egy ember? És még mindig nem pénzről beszélek. De ide tartoznak akár a képzések, az előre meneteli vagy karrier lehetőségek, és még csak ez után jön az, hogy milyen fizikai körülmények vannak és milyen a hangulat a cégben. Érdekes, hogy vannak cégek, akiknek nincsen gondjuk a munkaerő-felvétellel, míg másoknak folyamatosan vannak. Egyes cégeknél szinte nincsen fluktuáció míg másoknál közel 50 százalékos. És ha csak azokat a cégeket nézem, akiket én ismerek, a különbségeket a fentiekben látom. Mert egy jó munkahelyről nem akarnak elmenni a munkatársak csak azért, mert máshol többet fizetnek.” – fejtette ki Nemes-Nagy Szilvia.

A cikk eredetileg a Piac & Profit-on jelent meg.