hero
Nálatok milyen a pszichológiai biztonság a csapatban?
Egy-egy csapatműködést látva, figyelve, elemezve mindig kíváncsian figyelem, milyen az adott csapat pszichológiai biztonságának szintje. Van? nincs? Most alakul ki? Van olyan, hogy megvan, de nem tudják. Az is előfordul, hogy nincs meg, de tudják és vágynak rá. De mi is az a pszichológiai biztonság? Amy Edmondson, szervezeti működéssel foglakozó tudós az, aki behozta ezt a fogalmat.

Úgy fogalmazott, hogy a pszichológiai biztonság:

„A munkatársaknak az a hite, hogy nem büntetik vagy alázzák meg őket azért, mert ötletelnek, kérdéseket tesznek fel, aggodalmukat fejezik ki, vagy hibákkal foglalkoznak.”

A pszichológiai biztonság egy csapattulajdonság, nem alapképessége egy csapatnak. Tenni kell érte, hogy kialakuljon és utána fenn kell tartani. Amennyiben magasszintű pszichológiai biztonsággal rendelkezik egy csapat, annak lehet az az eredménye, hogy van helye a hibázásnak. Ha van helye a hibázásnak, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy az ilyen csapatban az emberek konstruktívak lesznek, innovatívak lesznek, nem félnek ötletelni.

Szervezetfejlesztőként – de még inkább vezetőként – érdemes tehát arra figyelni, hogy milyen a pszichológiai biztonság szintje egy csapatnál. Az alábbiakban összeszedtem néhány intő jelet, ami arra enged következtetni, hogy éppen alacsony:

  • Alacsony a proaktivitás: Mindenki „csak” a saját munkáját végzi, nem vállalkoznak ezen felül feladatokra.
  • Kevés a visszajelzés: Ez igaz mindkét irányba, a csapattagok se nem kérnek, se nem adnak visszajelzést egymásnak.
  • Nincsenek konstruktív szakmai viták: A csapattagok kerülik a szakmai döntések, irányvonalak jó értelembe vett megkérdőjelezését. Az is jellemző, hogy ebből fakadóan keveset kérdeznek, inkább csak elfogadják a döntéseket.
  • Nincsenek a csapatműködésre vonatkozó beszélgetések: Teamcoaching alakalmával szoktunk azzal találkozni, hogy amikor egy probléma felmerül, akkor vagy néma csend áll be, vagy egy poénnal elütik az élét és valójában nem kerül felszínre az adott probléma.
  • A csapattagok nehezen vagy nem kapcsolódnak egymáshoz: Inkább csak szakmai kapcsolat van közöttük.

Az is lehet, hogy több tünet egyszerre, folyamatosan jelen van a csapatműködésben. Az is előfordulhat, hogy alkalmanként kerül felszínre valamelyik tünet. Pont ezek miatt nem könnyen és nem egyből megállapítható, hogy éppen egy csapat milyen szinten van. Nem egy adat, amit könnyen mérhetünk, inkább egy érzés, amit – ha van rá fülünk és szemünk – nagyjából be tudunk lőni.

A pszichológiai biztonság egy magasszintű csapatműködést biztosító összetevő. Fentebb már említettem, milyen, ha így működik egy csapat. Itt van még néhány előnye annak, ha ez jelen van a csapatban:

 

  • Elfogadott, hogy a csapattagok hibázhatnak, ezáltal megjelenik egy jó fajta, kreatív problémamegoldó képesség a csapaton beül.
  • Tanul és fejlődik a csapat, ki tudják aknázni a bennük lévő lehetőségeket.
  • Nő a csapat teljesítménye, és javul a teljesítményének a minősége.
  • Csökken a fluktuáció, mert a csapattagok elkezdenek egymáshoz és a vezetőhöz kapcsolódni, kötődni.

Érdemes tehát erre figyelni, egy magas pszichológiai biztonsággal rendelkező csapatban a szakmai mutatókon túl megjelenik az ember jólléte is. Egy magas pszichológiai biztonsággal rendelkező csapatban helye van a nem munkahelyi problémák megbeszélésének is. Ennek ajándéka pedig a kevesebb stressz és a kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb működés.

A következő alkalommal hozok ötleteket, javaslatokat arra, hogyan lehet kialakítani, fejleszteni a pszichológiai biztonságot.

További hasonló tartalmakért látogass el a Legacy Kft. blogjára!